Prince(ss)?

Sziasztok!

Megfilmesítésre kerül Shinjou Mayu népszerű 2006-os Ai wo Utau Yori Ore ni Oborero! (röviden Ai Ore!) című mangája. A sztori (számomra) egy fricska a mai divatirányzatok felé, komoly háttérrel – tehát nem paródia. A mangák mindig az aktuál kérdéseket forgatják lapjaikon, különben nem lennének olyan érdekesek – akárcsak a könyvek. Valahogy a nyomtatott szórakoztatásnak is reagálnia kellett a csúcson lévő visual kei bandákra (ahol fiúk öltöznek kihívóan, utcalányosan, vagy egyenesen hercegnősen). Mintha a mai fiatalság nem lenne megelégedve a saját nemével – a vonzódás irányáról pedig ne is beszéljünk. Ehhez párosul a szintén oly divatos rajongás, ami elől senki sem menekülhet – mindenki rajongott/rajong/rajongani fog valamiért életében. Különösen jó alap ehhez a pop/rock kultúra. A bandákban mindenki talál magának tetsző valós (!!) személyt, a koncertek pedig megfelelően agyeldobós események a tombolásra és az őrjöngésre – ez a tudatmódosult állapot pedig jobb mint a csokievés, a csordaszellemmel párosítva pedig olyan érzéseket szabadít fel az emberben, amire más nem is igazán képes. Tehát aki újra és újra úszni akar ebben a mámorban (vagy olyan tévképzetei vannak, hogy az ilyen-olyan sztár éppen őt fogja feleségül venni -,-“) abból lesz az elvakult rajongó.

Miről szól a történet?
A mangában létezik egy Blaue Rosen (kék rózsák) nevű menő együttes, akik éppen koncerteznek. És a női rajongótömegben akad valaki, aki kicsit más: fiú. Ámde oly lányos-bájos az arca, hogy ezt rendre letagadhatná. Akira (így hívják a fiút) a színfalak mögé furakszik a koncert után, és a hamarosan kilépő énekes helyére jelentkezik, ahonnan csúnyán elutasítják. Na de nem nyeszlettsége, vagy menőnek kicsit sem mondható arca miatt, hanem azért, mert fiú – ez pedig egy lánybanda. (Mint várható, azért mégis csak beveszik ám…!)

Lássuk a live action trailerét!

És most vizsgáljuk meg, hogy mit láttunk!

1. Akira szerelmet (de minimum vonzalmat) vall a laikus számára még vegyescsapatnak tűnő együttes vezérének, Mizukinak. (mert azért a kalapos hölgy balra az életben nem adná el magát fiúnak) Randira hívja, amit általános megdöbbenés követ: Jéé, fiúrajongó??
2. Mizuki civilben egy csupalányközépiskola növendéke, ahol helyi celebnek tekintik, sivítozó lánykák várják a limuzinját, és ő a suli “hercege”.
3. Mindeközben Akira egy jóval átlagosabb, ámde csak fiúknak fentartott iskolát koptat, ahol a sok kanos tinifiú – jobb megoldás nem lévén – érte rajong. Annak ellenére, hogy kendózik, még lányruhákba is akarják bújtatni. Ő a hely “hercegnője”.
4. Akira és Mizuki kapcsolata láthatóan fejlődik, annak ellenére, hogy a lány fél fej magasságból tekint le a fiúra. Azért Akirát nem kell félteni, mint láthatjuk, született harcművész. Mizukiból pedig kezd kibukni a lány.
5. Mindenki tele van problémákkal, ki hangszerrel, ki fodros ruhában küzd, van sírás, lesz megoldás, nem kell félni, nem hal meg senki.
+ Úgy látszik, a romantika netovábbja a Rómeóként alant álló Akira lesz, aki végre hercegnőjének szólítja és magához hívja Mizukit.

A film zenéjét Daikoki Danji “Ikenai 1 2 3” című száma fogja szolgáltatni. Csak nekem túl sok az egybeesés a Hanazakari no Kimitachi e-vel? Nemcsere, Ikenai (Taiyou), fiúsuli, cross dressing, stb… de ez nem a film hibája, csak úgy látszik erre kattan a japán mozizó. Bár azért adhattak volna más dalcímet… 😛

A film augusztus 25-én jelenik meg!

Forrás: tokyohive, mangazin

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s